Szeretem a szép színeket, formákat, arányokat és szeretek olyan helyzetekbe kerülni, amikor sokat lehet nevetni. A LuluLand festmények mind igazi emberekről szólnak, csak ők nem látszanak a képeken. Néha az igazi emberek, akikről szólnak a képek, képzelt kutyának tűnnek. Nehéz ügynek látszik, de tulajdonképpen egyszerű a helyzet: A festményeken mindig van legalább egy kutya. Hogy képzelt vagy igazi, az most mindegy. Ezek a kutyák pedig mindig tartanak valamerre, jól érzik magukat, látnak valami szépet vagy esznek valami finomat. Valahogy így képzelem én a valóságot is.